|
|
 |
A Pince szörnyei közül talán ezek a legszebbek, nekem legalábbis nagyon tetszik az animációjuk, fantasztikusan nagyvonalú a grafikája. Naná, hogy négy féle van belõlük, amelyek nem rakhatók tökéletesen nehézségi tornasorba, a különleges tulajdonságaik miatt. Van három sötétszürkés-barnás árnyalatú, amelyek képen egymás mellett jól megkülönböztethetõek, játék közben már nem annyira, meg van egy piros.
A barnásak között van egy (a Fiend), amelyiknek az
égadta világon semmi extra tulajdonsága nincs, õ
könnyû ellenfél, jön, csapkod, levered, kész.
A többi már húzósabb. Egy másik barnás
(a Blink), valahányszor megütöd, átteleportál
a túloldaladra, ami mindenféleképpen kellemetlen,
mert az íjász nem tudja távoltartani így õket,
a harcos meg hiába akarja az ajtónyílásban
egyesével fogadni õket, egy idõ után úgyis
az összes a háta mögött lesz.
A harmadik fajta barnás (a Gloom) pedig messzirõl begyorsít,
és nagyot beüt, ha nem ugrasz félre. Ha már beütött,
utána normálisan viselkedik.
A piros az elsõ szörny, amelyik varázslattal támad,
mégpedig villámmal, egy kockányi távolságból,
ami kellemetlen lehet, ha sokan vannak, neked meg még resist all
0%, ami valószínû ezen a szinten.
Íjásznak meglepõ tapasztalat, hogy amilyen filigrán a grafikájuk, olyan nagy felületet képeznek az nyíllal szemben, magyarán messzirõl is könnyû eltalálni õket. Már csak azért is, mert igen lassúak.
A piros, jellemzõen a legtöbb varázslattal támadó szörnyre, immunis a saját varázslatára, egyébként "esznek" mindent, jól támadhatóak varázslattal.
Állatok, tehát a kard ütését másfélszeresen érzik, de a buzogányénak csak a felét.
A Fiend elõfordul már a kettesen is, a piros viszont egészen a Katakomba aljáig fellelhetõ.